Fény
Ezer hang, ezer kép,
ezer illat, ezer emlék.
Megállnál, de nem lehet,
hajt az időkerék.
Mire felébredsz, észreveszed,
hogy minden véget ért.
De akkor hirtelen felvillan a fény.
Felragyog a fény a szürke utcán,
a járókelők még nem tudhatják,
hogy a fény elér,
s véget ér a tél.
Eltűnnek a műemlékek,
hűtlen nem várt zord vendégek,
mert a fény elér, s véget ér a tél.
Ahogy fénycsóva az égen,
izzó szikra az éj tüzében ég...
Belobban a fény a szívbe,
lásd te is és kérlek hívd be mint rég,
mikor kisgyerek voltál még.
Eltűnnek a műemlékek,
hűtlen nem várt zord vendégek,
mert a fény elér, s véget ér a tél.
Minden árny csak múló álom,
a szív tűzben ég, olyan bátor mint rég,
s újra kék az ég.
Ahogy fénycsóva az égen,
izzó szikra az éj tüzében ég...
Belobban a fény a szívbe,
lásd te is és kérlek hívd be mint rég,
mikor kisgyerek voltál még.
Ezer hang, ezer kép,
ezer illat, ezer emlék.
Megállnál, de nem lehet,
hajt az időkerék.
Mire felébredsz, észreveszed,
hogy minden véget ért.
De akkor hirtelen felvillan a fény.
Elhangzott 2008-ban egy kiállítás megnyitóján
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése